A pajta kétségkivül a gazdasági épületek legnevezetesbike, fontos használatánál fogva; melly is a gazdaság körében olly kitünő szolgálatot tesz, – hogy minden tehetősb gazda, kinek tehetségében állana illy fontos használatu épületre szert tenni, fontolóra vévén megbecsülhetlen szolgálatát; lehetetlen, hogy minden kitelhetőkép ne iparkodnék illy nevezetes épület felállitásán.

No! dehogy is nem, már most csak egy 600–700 holdra terjedő gazdaságnál számlálja fel a gazda azon károkat, amellyet három vagy négy asztagján vall a szabad ég alatt, melly is legalább 1500 keresztig terjed, s legyen az buza, rozs, árpa, zab, mig ezeket csürbe gyüjtheti. Károsodik 1-ször a verebek s egyéb szárnyasok végett. 2-szer Károsodik a gazda a nyomtatásban gyakran előforduló, s némellykor hetekig tartó esőzéskor; a midőn az asztagok fenekei mintha ganéjból lettek volna megvetve, valódi érett ganéjként szedetik fel a legszebb buza, rozs stb. féle kévés jószág. 3-szor Károsodik s mit leginkább fájlal a gazda és méltán: a midőn a hajzatba, vagy az asztagok befedezésére forditott legszebb kévés jószága, – mit ha a szárnyasok bitanglásitól megment is – az idő viszontagsági miatt együvé van tapadva, mintha köpennyel benne behuzva merő csir s rothadott kalász az egész asztagfedélzet. Vagy térjünk el az asztagoktól, s vessen egy tekintetet a gazda az udvaron százfelé heverő munkaszerszámjaira, mellyek is a hány darabban vannak, annyifelé s annyifélekép rothadnak. 1-ör Az egyik darab a naphevének kitéve szétpattog s repedezik, repedéseibe az esőlé megáll s azt rothasztja. 2-szor A másik földbe leüllepedve ganéjként puhul. 3-szor A harmadik majd egykor, majd máskor utba akad ide s tova hányatik, törik, zuzik. Ekkor természetesen, ha mind ezeket látja a szenvedő gazda, s a fentebbiek busitják, csak bosszankodik, roszra fakad „hogy a mit az Isten egyfelől ád, másfelől elveszi” kárvallása s bosszankodási közepett sem jut azért eszébe ezen szó: pajta! ámbátor tehetségében állana előállitani.

A pajta tehát igen hasznos épület. Itt csak dióhéjba szoritott előadásai vannak felhozva kitünő

szolgálatának; de az itt előadottakból is sokat láthatni, hogy mennyi kárt hárit el egy gazdaság körében csak éven át is, mind az élelmiszerektől kezdve, a legkisebb szerszámig oltalmul szolgál az idő viszontagságai ellen. No! elég is lesz talán, mindenki tudja hogy bizony hasznos épület a pajta, a kinek van az ugy is tudja, hogy mi a haszna, a kinek nincs, az meg azt tudja, hogy miért? nincs. Távol legyen, hogy talán dorgálni akarnék valakit azért, hogy nincs.

1851 országszerte nevezetes esős korszak állott be a nyomtatás ideje alatt, ugy hogy october elejéig az asztagok nyomtatatlan rothadtak a szabad ég alatt; ekkor egy pár hetig october igen jól viselte