2. – (Ipar- és művészeti tárgyak terjedése.) Az első nyomdát hazánkban Mátyás király alapitotta, és létesitésével rokonát Geréb Lászlót, a tudós erdélyi püspököt bizta meg; a nyomdász Hesz J. volt. – Ezen nyomda elenyészte után nem létezett hazánkban nyomdászat 1583-ig, midőn Honti Ján. Bazelból Brassóba minden a nyomdászathoz szükséges készületeket hozván, megkezdte a nyomdászati működést. Saját munkáin kivül Luther munkáit is kinyomtatta, valamint több más vallásos műveket is. Példáját többen utánozván, a 17-ik század első tizedeiben 28 nyomda volt hazánkban, tudniillik: Bártfán, Zólyomban, Világosváron, Csepregen, Kereszturon, Galgóczón, Németujváron, Sárváron, Ujszigeten, Alsó-Lendván, Somorján, Pápán, Monyorókeréken, Löcsén, Nedeliczen, Kőszegen, Debreczenben, Visolyon, Nagyváradon, Kassán, Semtén, Jobbágy-Ujfaluban, Kolozsvártt, Gyula-Fehérvártt, Brassóban (Cornides-Bredeczky Sesler).

Az első papir-gyár 1546-ban Brassóban alapittatott Fuchs János biró és Benkner János által; Magyarországban az első papirgyárt Spielenberg Samu orvos hozta létre Tepliczka faluban, Liptómegyében.

1613-ban Enyedi Egyed, erdélyi születésü müvész, egy gyürüben oly órát készitett, mely nemcsak az órákat verte, hanem a hold s égi-testek járását is mutatta. Ezen remekmüvet Szapolyai János Szolimán szultánnak ajándékozta. – 1576-ban halt meg Paduában Graeve Bálint, jeles hegedü-művész, ki sirköve szerint hazánkban született. Ugyanezen időben élt Miska Bálint, a nagyhirü lőcsei orgonás és orgona-készitő is.

1595-ben (Rudolf Decr. 6., Art. 34) törvény hozatott, hogyha markotányosnő találtatik a táborban, zsákba varrassék s vizbe dobassék.

A kukoricza-termesztés 1611. körül kezdetett meg Erdélyben, s mivel Törökországból hozatott be, török buzának neveztetett.

Sáfrány ezen időben nagy bőségben termesztetett, nemcsak az alvidéken, hanem Nyitra-, sőt Trencsénmegyékben is. Nevezetes kereskedés üzetett vele Bécsbe, fontja 14 ft. volt. – Ugyanezen időben évenkint 80,000 vágómarha hajtatott ki hazánkból Bécsbe és Németországba.

Az első pipát és dohányt 1571. küldte a szultán Báthory Kristóf erdélyi fejedelemnek. Hasonló ajándékot kapott Bethlen Gábor is, de a dohányzás rendes kezdete Erdélyben s hazánkban I. Apaffy Mihály korára esik.

1583. körül száz után hét volt a rendes kamat, igy vett fel kölcsön Balassa Farkas 12,000 ftot a kir. kincstártól.

R.