V. Veszprém. A Vasárnapi Ujság 26-ik számában, ez igen nevezetes magyar püspöki városról Veszprém megyében, Ranolder János veszprémi püspök s magyar királyné cancellárja – „Gizella” czimü müvében egy néprege után közli elnevezését. Bonfinius, ki elégséges tudomány nélkül is, minden város és vár nevét magyarázni szerette, Weszprém nevét Weissbrunn német szóból eredeztette, anélkül, hogy a magyar valaha „Fehér kutvárnak” nevezte volna. Gyarmathy Sándor, követője, kinek tetszett a szó-gyanitás, azt is kikereste, hogy Weszprim a livoniai nyelvben „Weiszbrunnot” jelent. Ezen szószármaztatás Horvát István által olly haszontalannak tartatott, mint a magyar Veszett prém, vagy Vessz-el-prémrőli álmodozás. E végből, hogy megmutassa igaz elneveztetését s ezt megőriztesse, Veszprém vára nevéről tudományosan értekezett, és azt veszprémi káptalan nagyérdemü tagjainak ajánlá tiszteletjeléül. Szerinte Veszprém nevét valóságos kereszt névtől, Boleszlausz lengyel királynak Beszprém nevü fiától nyerte, kinek Judit, Geyza vezér leánya, és Sz. István testvére volt édes anyja, ez üldöztetvén atyjától, s testvérétől, mind addig Magyarországban tartózkodott, mig szent István közbenjárására, Konrád német császár lengyel királylyá nem tette. Veszprém vára Sz. László király 1082-iki hiteles levelében három izben találtatik Beszprém formában. A köznép maig is ugy mondogatja Beszprim. E mellett maradjunk tehát, őrizzék e nevezetet hiven a veszprémi káptalan nagyérdemü tagjai.

Róka János hazánkfia véleménye szerint Veszprém vár Nagy Károly alatt Orcabu nevet viselt, utobb Hezilo vezér birtokába jött s Hezilsburgnak hivatott.

Mások Vespronius romai császártól kölcsönzik nevét, mint Sopronét Semproniustól. – (Tudományos gyüjtemény 1821 III. kötet 7.