3. (Ulászló, II. Lajos szegénysége.) Ulászló, kit a nagy Mátyás halála után, Corvin János elmellőzésével, hazánk trónjára emeltek a tehetetlen s gyenge királyt ohajtó főurak, csakhamar elvesztvén minden tekintélyét, s nem tudta meggátolni, hogy a királyi jövedelmek kezelői ne lopják meg, mint kedvük tartá az állami kincstárt. A király hibái s főhivatalnokok gonoszsága s a főurak önhaszonlesése rövid idő mulva azt eredményezte, hogy egymásután zálogba adattak a királyi s állami kincstár kutforrásai.

2. – (Ipar- és művészeti tárgyak terjedése.) Az első nyomdát hazánkban Mátyás király alapitotta, és létesitésével rokonát Geréb Lászlót, a tudós erdélyi püspököt bizta meg; a nyomdász Hesz J. volt. – Ezen nyomda elenyészte után nem létezett hazánkban nyomdászat 1583-ig, midőn Honti Ján. Bazelból Brassóba minden a nyomdászathoz szükséges készületeket hozván, megkezdte a nyomdászati működést. Saját munkáin kivül Luther munkáit is kinyomtatta, valamint több más vallásos műveket is.

S. Sopron. Németül Oedenburg, deákul Sopronium, igen régi s hazánkban egy a legszebb s legnevezetesb királyi városok közől Sopron vármegyében, min Bécstől, mind Pozsonytól 8, Pesthez 28 mfdnyi távolságra. Eredete igen régi s Bonifacius és Ranzanus római gyarmatnak gyanitják. Lazius pedig ugy vélekedik, hogy Sopron nevét nem Sempronius Grachustól vevé, hanem Apronianustól, I. Bálint császár pannoniai kormányzójától. Oedenburgnak németül azért neveztetik, mert N.

Moly ellen bundádat, vagy bár mi bőrrel bélelt ruhádat aként biztositod ha megtört apró kánfort, tört borsot, paprikát, vagy portubákot hintesz bélésibe, s igy teszed el a nem viselés idejére.

Cseresnye, szőllő, és gabonát megőrizni madarak ellen kitömött macskát, héját, ölyvet kell egy fára fel tenni, s nem mer arra felé közeledni semmi madárféle.

Sáros nadrágod megvizesitett s kifacsart spongyiával takarittasd, mi által megkimélődik kopás s szakadástól a mi dörgöléskor észrevehető.

Felvilágositás Petőfi Sándor születéshelyéről s napjáról:
Kiskörös, 1856. dec. 18-kán.

Tisztelt szerkesztő ur! Többször olvastam már, nevezetesen a „Vasárnapi Ujság” jelen évi folyamában is, legutóbb pedig a „Vasárnapi Könyvtár”-ban azon hibás állitást, hogy Petőfi Sándor költőnk Kis-Kunságban, Szabadszállásán, és pedig a „Vasárnapi Könyvtár” szerint 1823-dik év junius 1-én született. Ez állitást hibásnak mondom, s ezt a legérvényesebb adattal bizonyithatom be.

Uj év kezdetén.

A ki esztendő első napján meg tudná mondani, mi fog történni esztendőutolsó napjáig? azt neveznék bölcs embernek!

Pedig semmi sem könnyebb ennél.

A ki becsülettel kezdi, becsülettel végzi.

A ki szorgalmas, az gyarapodni fog.

a ki szeretetet vet, szeretetet arat.

A ki érdemeket szerez, jutalmakat talál.

A ki tanul a multon, okosabb lesz a jövendőn…

Mindezekhez nem kell jövendőmondási adomány, mert egyszerü dolgok, igazak.

Ezen az alapon szabad legyen  jövendőt mondanunk saját kis lapunk felől is, midőn annak első számát ez uj esztendőben szárnyára bocsátjuk.

      * Zala és Veszprém megyékből örvendetes hirek terjednek a felkarolt népnevelés érdekében, mellyek a vasárnapi iskolákra is kihatnak. A mennyire örvendünk ezen valóban kedves hirnek, szintolly természetesnek találjuk, hogy Deák Ferencz szülőföldén s vidékén könnyen átlássa mindenki, milly becses dolog értelmes okos embernek lenni; az pedig tudni való, hogy nem a libák s borjúk mellett, sem a kuczkóban vagy utczán, hanem az oskolában szerezhetni meg a kellő tudományt, ha t.

A Séd patak a szentgáli erdőben ered. Számos községen

keresztül folyva a Sárvíz csatornával egyesül és

úgy érkezik a Dunába. Vízi energiáját régi időtől fogva

felhasználták a patak mellé települt emberek. A történelem

során felhasználta a Séd vizét a bőripar (tobakok,

tímárok), a szűrposztó készítés (kallómalmok, csapók),

a XIX. században Sólyban papírmalom működött, és

végig amerre a patak folyik gabonaőrlő malmok létesültek

minden falu határában.