Ahogy arról lapunkban már beszámoltunk, a 8-72. számú főutak különszintű csomóponttá történő átépítése tavaly ősszel kezdődött. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázatot a Colas Hungária Zrt. nyerte el, a cég nagy erőkkel látott munkához, ami szemre is látványos volt.

Az építési engedély - a Veszprém megyei Múzeum elkészített régészeti hatástanulmánya alapján - a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t nem kötelezte előzetes régészeti feltárásra, azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) előírta a régészeti szakfelügyeletet a humuszolási munkák során, tájékoztatott Gyulavári Endre projektvezető.

V. Veszprém. A Vasárnapi Ujság 26-ik számában, ez igen nevezetes magyar püspöki városról Veszprém megyében, Ranolder János veszprémi püspök s magyar királyné cancellárja – „Gizella” czimü müvében egy néprege után közli elnevezését. Bonfinius, ki elégséges tudomány nélkül is, minden város és vár nevét magyarázni szerette, Weszprém nevét Weissbrunn német szóból eredeztette, anélkül, hogy a magyar valaha „Fehér kutvárnak” nevezte volna. Gyarmathy Sándor, követője, kinek tetszett a szó-gyanitás, azt is kikereste, hogy Weszprim a livoniai nyelvben „Weiszbrunnot” jelent.

A farsang, – melly szó a német Faschingból van magyarositva, – keresztyén időszámitás és naptár szerint minden európai nemzetnél azt az évszakot jelenti, melly Vizkereszt és Böjt között esik; mint emezt még nagy Gergely r. pápa (Kr. ut. 600 körül), hetven napról negyvenre alá csökkentette és állandóan meghatározta, – bezárólag hamvazó szerdával kezdetét vevén. A farsang minden keresztyén országban házasulásokra, menyegzőkre és tánczvigalmakra szokott fordittatni, nemcsak falusi köznépnél, mellyre nézve illyenkor van szünidő minden mezei munkától: hanem a városiaknál, sőt az uri rendnél is.

A kendőzést harmadnapra határozták. A közbeeső nap csakhamar eltelt, s az öreg Súgár Mihály uram ő kegyelme csendes házánál, nagyszerü sürgés-forgás vala látható.

A tágas konyhában vidáman pattogott az ölfa, s a pattogó tűz lángja mellett piros pozsgás középkoru asszonyok sütkéreztek, gonddal ápolva a tüzet; s figyelmesen nézegetve a különféle sülteket, mellyek a terjedelmes padkán elhelyezett lábasokban, s a főtűz előtt feketélő nyársakon piroslottak.

Az első szobában, mellynek ablakai az utczára néztek, s mellynek ablakai alatt, a fehér levelü nyárfák árnyában az öreg számadó juhász, s bojtárja vala látható, Súgár Mihály uram ő kegyelmének gyönyörü szép leánya olvasott abból a szent könyvből.

A szerelmes gyermek épen szent Jób történetét olvasta, midőn az ajtót az öreg számadó juhász megkopogtatá, s a tiszta szobába belépett.

– Szerencsés jó estét kivánok kegyelmednek! – vette fel a szót Ferencz gazda.

3. (Ulászló, II. Lajos szegénysége.) Ulászló, kit a nagy Mátyás halála után, Corvin János elmellőzésével, hazánk trónjára emeltek a tehetetlen s gyenge királyt ohajtó főurak, csakhamar elvesztvén minden tekintélyét, s nem tudta meggátolni, hogy a királyi jövedelmek kezelői ne lopják meg, mint kedvük tartá az állami kincstárt. A király hibái s főhivatalnokok gonoszsága s a főurak önhaszonlesése rövid idő mulva azt eredményezte, hogy egymásután zálogba adattak a királyi s állami kincstár kutforrásai.

2. – (Ipar- és művészeti tárgyak terjedése.) Az első nyomdát hazánkban Mátyás király alapitotta, és létesitésével rokonát Geréb Lászlót, a tudós erdélyi püspököt bizta meg; a nyomdász Hesz J. volt. – Ezen nyomda elenyészte után nem létezett hazánkban nyomdászat 1583-ig, midőn Honti Ján. Bazelból Brassóba minden a nyomdászathoz szükséges készületeket hozván, megkezdte a nyomdászati működést. Saját munkáin kivül Luther munkáit is kinyomtatta, valamint több más vallásos műveket is.

S. Sopron. Németül Oedenburg, deákul Sopronium, igen régi s hazánkban egy a legszebb s legnevezetesb királyi városok közől Sopron vármegyében, min Bécstől, mind Pozsonytól 8, Pesthez 28 mfdnyi távolságra. Eredete igen régi s Bonifacius és Ranzanus római gyarmatnak gyanitják. Lazius pedig ugy vélekedik, hogy Sopron nevét nem Sempronius Grachustól vevé, hanem Apronianustól, I. Bálint császár pannoniai kormányzójától. Oedenburgnak németül azért neveztetik, mert N.

Moly ellen bundádat, vagy bár mi bőrrel bélelt ruhádat aként biztositod ha megtört apró kánfort, tört borsot, paprikát, vagy portubákot hintesz bélésibe, s igy teszed el a nem viselés idejére.

Cseresnye, szőllő, és gabonát megőrizni madarak ellen kitömött macskát, héját, ölyvet kell egy fára fel tenni, s nem mer arra felé közeledni semmi madárféle.

Sáros nadrágod megvizesitett s kifacsart spongyiával takarittasd, mi által megkimélődik kopás s szakadástól a mi dörgöléskor észrevehető.

Felvilágositás Petőfi Sándor születéshelyéről s napjáról:
Kiskörös, 1856. dec. 18-kán.

Tisztelt szerkesztő ur! Többször olvastam már, nevezetesen a „Vasárnapi Ujság” jelen évi folyamában is, legutóbb pedig a „Vasárnapi Könyvtár”-ban azon hibás állitást, hogy Petőfi Sándor költőnk Kis-Kunságban, Szabadszállásán, és pedig a „Vasárnapi Könyvtár” szerint 1823-dik év junius 1-én született. Ez állitást hibásnak mondom, s ezt a legérvényesebb adattal bizonyithatom be.

Uj év kezdetén.

A ki esztendő első napján meg tudná mondani, mi fog történni esztendőutolsó napjáig? azt neveznék bölcs embernek!

Pedig semmi sem könnyebb ennél.

A ki becsülettel kezdi, becsülettel végzi.

A ki szorgalmas, az gyarapodni fog.

a ki szeretetet vet, szeretetet arat.

A ki érdemeket szerez, jutalmakat talál.

A ki tanul a multon, okosabb lesz a jövendőn…

Mindezekhez nem kell jövendőmondási adomány, mert egyszerü dolgok, igazak.

Ezen az alapon szabad legyen  jövendőt mondanunk saját kis lapunk felől is, midőn annak első számát ez uj esztendőben szárnyára bocsátjuk.